Életek

Életekről, helyzetekről, emberekről, Magamról és Másokról

Szóval így kezdődik
Feedek
Megosztás

Próbáld ki!

Borúsabb napok után újra süt a Nap!!!

Újabb saját tapasztalást szeretnék leírni. Szerintem úgy mint sokan mások Én is keresem a Nekem való mozgást. Azt hiszem a konditerem, az a szükséges rossz kategória nálam. Vannak akik imádják, de nem nekem való. Ma kipróbáltam valami teljesen újat, amivel már régóta kacérkodtam a gondolattal. Persze csak olyan szinten, hogy élőben megnéznék egy kis előadást. Mai napon ehelyett egyből ki is próbáltam. Nem másról mint a rúdtáncról van szó. Engem sem kell valami Barbinak elképzelni, sőt... De olyan felszabadító élményben volt részem, hogy teljesen fel vagyok töltődve tőle. Valamennyi hajlékonyságot és erőkifejtést persze igénybe vesz, de azt mondták gyorsan lehet fejlődni és erősödni. Először szokatlan volt és zavarban voltam,de jó fej csajok voltak és az edző is nagyon profi. Van sikerélményem és  ez a lényeg. Mindenkinek csak javasolni tudom. HA akarsz valami izgalmasat az életedbe próbálj ki mindent amit csak lehet. Egyelőre lelkes vagyok és megyek majd órára. Nem tudom meddig lesz a szenvedély, de ez mellett is tovább folytatódik a tesztelés.

A másik dolog...

Hirdettem a kozmetikámban egy átalakítós eseményt. Bárki jelentkezését várom 18éven felül. Smink, haj, kozmetikai tanácsadás stb. Egy nőci sem jelentkezett. Sokan osztogatják a közösségi oldalon, de jelentkezni senki nem mer. Miért? Ennyire nincs rá igény? Vagy nincs hozzá mersz? Kíváncsi vagyok azokra akik nem mernek változtatni. Miért ne? Miért nem próbálnak ki új dolgokat? Szerintem több bátorságra lenne szükség. Még akkor is ha kis vívódást okoz, mert a változás jó!

Hángulat

Péntek margójára: szórakoztatás saját magam részére

Gondoltam megérdemlek egy kis kikapcsolódást és agytompítást. Okos nő volt aki azt mondta (Coco Chanel), hogy : Minnél rosszabbul állnak a dolgaid, annál jobban kell kinézned!

Ezért úgy gondoltam kozmetikus létemre, hogy kicsit kényeztetem saját magam. Ezt ajánlom szeretettel másoknak is, hogy maguk vagy szakember segítségével szépüljenek, feltöltődjenek. Igenis engedjék meg maguknak Hölgyeim!

Én is úgy vagyok vele, hogy hozott anyagból kell dolgozni és ezt el kell fogadni. Szeretnünk kell Önmagunkat, mert ameddig magunkban nincs béke, addig mással sem lesz. Ezt még Én is gyakorlom. Sosem vagyunk elégdettek azzal ami van. Ezért vagyunk Nők. Aztán tovább gondolkodtam ezen a kisebbségi komplexuson meg hasonlókon és rájöttem tök hülyeség az egész. A milliárdosok vagy szuper modellek is ugynúgy végzik a dolgukat az illemhelyen mint bármelyik ember. Másnak sincsenek szuperképességei. Ugyanúgy fáj nekik a kutyaharapás, vagy ugyanúgy fájdalmas keserűséggel folyik a könny a szemükből olykor. Nem különbözünk! Van akinek ez jön be, van akinek az. Ezzel buzdítgattam magam. Lassan ráálltam a hángulatra és jól sikerült az este. A lelkem könnyebb lett picit, az energia átalakult. Az élet, pedig megy tovább.

 

 

Napok

Ez vagyok Én

Még 32 éves

 

Jobb és rosszabb napokon.. Az elmúlt időben a jobb alsó sarok játszik. Van aki azt mondta, hogy túl sokat gondolkodom. De tegnap kaptam a legjobb tanácsot.

"Ez van!"

Ennyi. El kell fogadni ami van és tovább kell menni.

Ezzel a lendülettel lépkedtem tovább a taposópadon, már sokkal bölcsebben. Ugyanis elmentem egy konditerembe. A fizikai szenvedés jót tesz a léleknek és az elmének! Ez nem új találmány, eddig is tudtam. Valóban jobb lett. A másik terápia ami a legjobb, a barátok. Minden barátomnak köszönöm aki csak van erre-arra, hogy így vagy úgy, de vannak nekem! Szeretlek Titeket! A család a másik. Ez egy keményebb téma. De a végeredmény mindig az, hogy rájuk lehet számítani és akárhogyis, de szeretnek.

Szeretet

A kisfiam aki már annyira nem is kicsi, de mégis és úgy szólítom Baby az életem gyönyörű része. Boldog vagyok, hogy lehetőséget kaptam, hogy az Anyukája legyek, mert csodálatos kis ember. Persze olykor a Sátán teremtménye, de valójában egy igazi Angyal! Ő Velem van bármi történik és feltétel nélkül szeret. Még akkor is amikor elhagyja a száját az, hogy -utállak!- pedig még csak 8 éves. A suli hamarosan folytatódik és 2. osztályba megy. Jó eszű gyerek, nem tudom kire ütött. Ő már 8 éve az életemben van. Egy idő után az emberben előjön a fészekrakó ösztön újra, amikor "megtalálja" a Társát. Ekkor szóba jön egy közös gyerek vagy a félénkebbeknél előbb egy kiskutya a régi gyerek mellé. Nos Nálunk kistesó helyett kiskutya lett. Jelenlegi helyzetben ez még az egyszerűbb dolog. Itt állok most boldogan Gyerekkel és Kutyával akik bearanyozzák az életem és rövidebbé teszik az éjszakákat. Én mind ezért hálás vagyok, mert van miért létezni. Aki szomorkodik egyedül végső esetben szerezzen magának valami kis teremtményt. Megéri!

 

krumpliszedés

Amikor nem érzem jól magam a bőrömben próbálok új dolgokat kipróbálni és színesíteni az életemen. Most újra futok és lassan kezdem feszegetni a határaimat. Először borzasztó nehéz rávenni magát az ember lányának, de kezdem megszokni, aztán már hiányzik. Szóval feszegetem a határaimat. Szüleimnél gondoltam hasznossá teszem magam és segítek krumplit szedni. Nem tudom ki próbálta már, de nem egyszerű a dolog, ahogy egy kapával csapkodod a földet és keresed a krumplikat.

Egyébként tudni kell, hogy kozmetikusként dolgozom és ez az eszköz távol áll a használati tárgyaimtól. DE mindent ki kell próbálni és amúgy is a segítség szép dolog. Plusz szabadnapos vagyok. A lényeg, hogy a semmilyen kedvemmel ahogy turkáltam a földet, rácsodálkoztam a világra. Arra, hogy milyen gyönyörű dolog ez a Krumpli. Honnan jön és hova tart, milyen sokan szeretik. Eközben jöttek a teremtés felfogásának hatására új ötletek a munkámmal kapcsolatban, ahogy innen jött az ötlet a blog írásra is.

Szóval így kezdődik

Nálam így kezdődik...

Mindenki életében vannak jobb és rosszabb időszakok. Azt hiszem egy újabb gödörbe gurultam. Nem rég történt "A "szakítás. Amikor már azt hiszed rendben van az életed és újra mersz tervezni, álmodni, beüt a krach. Rájössz, hogy az egész csak tündérmese volt és a Királyfi mégsem az akinek hitted. Szóval az ember ilyenkor padlót fog és csokit zabál, sír, dühöng, féltékenykedik, idegeskedik aztán megint sír és így tovább...

Aztán gyorsan határozni kell, hogy most sajnáljam még egy kicsit magam vagy menjek tovább. Ekkor eljön az érzés, hogy újra Miénk a világ, aztán este a hüppögés és sóvárgás a másik társasága után. Még akkor is amikor már ez rég nem volt jó. Dehát ilyenek vagyunk mi Nők. Többször nekifutunk az életnek és még mindig létezünk. Ez a csodálatos a egészben. Én jelenleg még a hüppögős fázisban vagyok, de vannak új ötleteim, terveim. Apró lépésekben próbálom megváltani a Világot! MUHAHAAA Legalábbis értékessé és vidámmá tenni az életem és a körülöttem lévőkét.